Az Oprah Winfrey által készített kétórás interjúban Harry herceg és Meghan Markle „hosszú kést mártottak a monarchiába” – szögezi le a Spiked-on megjelent publicisztikájában a magát „libertariánus marxistának” valló, nonkonformista újságíró, Brendan O’Neill.
A hercegi házaspár azt sugallta, hogy a monarchia egy rideg és rasszista intézmény, amelyből olyannyira hiányoznak az alapvető emberi érzések, hogy egy Markle-hoz hasonló érzékeny, fiatal nőt az öngyilkosság szélére taszított. „Groteszk látványosság, érzelmileg manipulatív, nárcisztikus látványosság volt ez, egyben nyílt kísérlet Harrytől és Meghantől arra, hogy az áldozati politika királyaként és királynőjeként pozicionálják magukat” – írja O’Neill.
Az újságíró szerint a körítés már-már émelyítő volt:
egy herceg és hercegnő egy kaliforniai palota luxusa közepette arról beszélnek, milyen borzalmas az életük.
„Egy országban, ahol negyvenmillió ember veszítette el munkáját a lezárások miatt, ez a páros, aki gagyi podcastek készítéséért milliókat keres, arról nyögdécsel Oprah Winfreynek, hogy mennyire elnyomja őket az establishment. Meghan egy 4500 dolláros ruhát viselt, amit valószínűleg soha nem vesz fel többé. Az összeg több minden kétszerese annak, amit a kétségbeesett amerikaiak gazdaságélénkítő csekként kézhez kapnak majd, hogy néhány hónapig kihúzzák valahogy. Perverz az egész.”
O’Neill szerint a magánélethez való viszonyulásukban megmutatkozik a házaspár képmutatása: miközben utálják az életükbe illetéktelenül behatoló médiát, amit „szörnygépezetnek” neveznek,
állandóan a világ elé tárják a velük történteket
– így például percre pontosan elmesélték Meghan vetélését.
„Az Oprah-interjúban Meghan beszámol arról, hogy a királyi család »csapdájába« esve az öngyilkosság gondolatával játszott. Senki sem tolakodik bele Meghan Markle magánéletébe annyira, mint maga Meghan Markle” – húzza alá az újságíró, aki szerint a magánszféra szentségéről beszélő páros helyett inkább nekünk lenne jogunk kérni, hogy ők hagyjanak békén minket.
A családi összetűzésen túl azonban Harry és Meghan „lázadásának” egy tágabb értelme is van: „egy kulturális összecsapásnak vagyunk szemtanúi, a konfliktusnak az áldozatiság és az identitáspolitikai jelenlegi kultusza, illetve a kötelesség, áldozathozatal, sztoicizmus és önmagunk gatyába rázásának régebbi ideáljai között – utóbbiakat a királynő testesíti meg, és a legtöbb brit szeme előtt ezek lebegtek az elmúlt évtizedekben”.
Egy „ki nem mondott polgárháborúról” van szó
van szótehát a Diana utáni Új-Britannia és Ó-Britannia között. Az interjú afféle puccs volt Harry és Meghan részéről, hogy kisajátítsák az áldozati ipar trónját és megerősítsék kulturális hatalmukat a poszttradicionális világban, ebben pedig Oprah Winfrey, az „új elitek” doyenje segédkezett.